Teljes tanügyi autonómiára van szükség, hangsúlyozta Gálffy Attila. - Elhamarkodottan vezették be például a hat napról ötre csökkenő tanítási hetet, mivel a tantervet, a tananyagot nem csökkentették. Sok helyen az iskolák úgy döntöttek, hogy elnyújtották a tanítási napot. - A romániai magyar iskolaügy a magyarságra tartozik. Miért a többség foglalkozik ezzel a kérdéssel? - A Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos véleménynyilvánítások egyike sem merítette ki az ún. maximalista fogalmat. Gálffy inkább a megalkuvó és kevésbé megalkuvó besorolást használná. Nem lehet taktikázni, halogatni, "az átmeneti megoldásokat nem lehet elfogadni". /Gálffy Attila: Teljes tanügyi autonómiát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
2002. szeptember 14.
A külföldi utasszállító cégek kálváriája immár két hete tart. A Szállításügyi Minisztérium nehezen elfogadható bürokráciához kötötte a hazai kisbuszok külföldre történő utasszállítását, és ezzel tucatnyi utasszállító céget a csőd szélére juttatott. Jelenleg rendszerint a határőrtől és a vámostól függ, hogy átengedik-e a buszokat. A kolozsvári utasszállítók érdekében az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor próbált eljárni az illetékes minisztériumban. A képviselő szept. 17-ig vár, és ha nem történik semmi változás, interpellálni fog a parlamentben az ügy érdekében. Kónya-Hamar Sándor diszkriminatív jellegűnek tartja a rendeletet, amely számos visszaélésre adhat alkalmat. /Gálffy Attila: Kisbuszok határátkelési kálváriája. Továbbra sincs megoldás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
2002. október 3.
Bolyai János születésének 200. évfordulója alkalmával okt. 2-án nemzetközi geometriai és topológiai értekezletet szervezett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE). A résztvevők túlnyomó többsége hazai és magyarországi vendég, de érkeztek érdeklődők Japánból, Portugáliából, Spanyolországból, Franciaországból és az Egyesült Államokból is. A megnyitón felszólalt Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Kása Zoltán rektor-helyettes, Császár Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia, Radu Miron, a Román Tudományos Akadémia tagja. Ugyanakkor Bolyai János életéről szóló kiállítás nyílt meg. /Gálffy Attila: Bolyai János megemlékezés a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2002. október 19.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem politológia karának közel tíz hallgatója nemrég belépett a Demokrata Pártba (DP). Közülük Péter Pál elsőként állt a Demokrata Párt soraiba, a lap munkatársa megkérdezte őt, miért döntött úgy, hogy egy román pártban próbál karriert építeni magának ahelyett, hogy inkább az RMDSZ-ben képviselné a romániai magyar közösséget. Elmondása szerint így reális lehetőség nyílt arra, hogy politikai karriert építhessen. Úgy vélre, az RMDSZ-ben nem kapott volna lehetőséget az érvényesülésre. Emil Boc örömét fejezte ki amiatt, hogy több fiatal magyar politológus is belépett a pártjába. Kónya-Hamar Sándor az RMDSZ megyei elnöke elkeserítőnek és elgondolkodtatónak tartja a fiatal politológusok lépését. /Gálffy Attila: Magyar politológusok a DP-ben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
2002. október 30.
Magyar fiatalok lépnek be román pártokba. A Demokrata Párt (DP) kolozsvári szervezetében több mint 50 magyar tag található, túlnyomó részben fiatalok, és egyesek már komolyabb funkciót is kaptak. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kolozs megyei szervezetében megközelítőleg 10 magyar tag van. A Nagy-Románia Pártban Kolozs megyei szinten húsz körül járhat a magyar "nagy-romániások" száma. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) kolozsvári szervezetében több mint ötvenen vannak magyar nemzetiségűek. Herédi Zsolt szerint ennek oka elsősorban az, hogy nincs, vagy nem elég erős a nemzeti öntudatuk, másrészt politikai karrier építését könnyebbnek látják más párt színeiben. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nagy a hiány az RMDSZ-ben ifjúsági szinten. Az RMDSZ-nek nincs ifjúsági politikája - mondotta Herédi Zsolt. Markó Béla szövetségi elnök szerint az RMDSZ-ben meglehetősen szűk az anyagi keret, mint ahogyan a párton belüli tisztségek száma is, ezért kevesen tudnak érdemlegesen előrelépni. /Gálffy Attila: Magyar fiatalok román pártokban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
2002. december 20.
Romániában egyes felmérések alapján 2000, mások szerint mintegy 5000 gyermek él az utcákon. Kolozsváron körülbelül 200 gyermek él az utcán. A Kolozs megyei gyermekvédelmi hatóság felmérése szerint az utcagyerekek 52 százaléka roma, 38 százaléka román, 9 százaléka pedig magyar. A kolozsvári utcagyerekeknek mindössze egy százaléka árva, a többinek legalább egyik szülője életben van. Elterjedt jelenség, hogy a szülők küldik az utcára a gyermekeiket kéregetni. A gyerekek 66 százaléka a kéregetés során szerzett "javakból" tartja fenn magát, 5 százaléka lop, 20 százaléka pedig valamilyen munkát végez: szélvédőt mos, virágot, vállfát árul. A Keresztény Alapítvány az Utcagyermekekért Kolozsváron több mint 40 hajléktalan kiskorúnak biztosít szállást, ruhát, oktatást és meleg ételt. /Gálffy Attila: Akiknek otthonuk az utca. Csupán egy százalékuk árva. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2003. január 13.
Románia újabb katonákat küldött Afganisztánba. Febr. 11-én 65 román gyalogos indult el Kandahar felé. Velük 260-ra emelkedett a román katonák száma Afganisztánban. Jan. 13-án és 15-én még két csoport hagyja el az országot, így összesen 405 román katona lesz Afganisztánban. /Gálffy Attila: Újabb katonák Kolozsvárról Afganisztánba. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2003. szeptember 18.
Kolozs megyében hárommal növekszik a magyar tannyelvű szakiskolák száma. Kolozsváron két iskolában, továbbá Bánffyhunyadon, ahol beindult a magyar tannyelvű élelmiszeripari szakos osztály. Kolozsváron a Tehnofrig Iskolaközpontban meghirdették a magyar nyelvű osztály indítását, a beiratkozás után a helyzet megváltozott. Chiurbe Grigore igazgató szerint a magyar tanulók száma már nem lesz elég ahhoz, hogy tovább működjön párhuzamosan a két osztály, így marad egy román nyelvű. Szerinte panaszkodtak, hogy túl nagy az óraszám, ő pedig elmagyarázta, hogy a magyar nyelv még több órát jelentene. - Ha a szülők meg akarják nyomorítani gyermekeiket, én akár holnap is hajlandó vagyok elindítani a magyar osztályt - mondta végül. /Gálffy Attila, Szabó Csaba: Bővül a magyar szakiskolai hálózat. Volt-nincs magyar tagozat a Tehnofrigban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
2003. szeptember 30.
Kolozsváron húsz magyar gyermek beiratkozott a Tehnofrig Iskolaközpontba, magyar nyelvű osztályba. Az igazgató bejelentette, hogy ne tanuljanak magyarul, hiszen ez felesleges órákat és több tanulást jelent, ez román osztály lesz. Mit számít az alkotmány, emberi jogok akkor, amikor felkínálkozik az elrománosítás lehetősége, és a szülők kész tények elé állítva feladják a küzdelmet? A tanulókat ezeken túl még ortodox vallású hittanra járatják. Ha a szülők más vallást akarnak, szerezzenek egy vallástanárt, ezzel az iskola nem foglalkozik. /Gálffy Attila: A nacionalimus vagy inkompetencia csapdája. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2003. október 29.
Pert vesztett Vasile-Hotea Fernezan újságíró, aki beperelte a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), mivel az intézmény megtagadta bizonyos közérdekű információk nyilvánosságra hozását. Az újságíró kérte azoknak a személyeknek listáját, akiknek az SRI lehallgatja a telefonját. Az újságíró továbbá szerette volna tudni az SRI 2002-es évi költségvetését. Mivel az intézmény nem válaszolt kérvényére a törvény meghatározta időn belül, Vasile-Hotea Fernezan, a Román Televízió alkalmazottja a kolozsvári bírósághoz fordult jogorvoslatért. A pert meg is nyerte, az SRI azonban fellebbezett. Az Ítélőtábla elfogadta a fellebbezést, és visszaküldte az iratcsomót újratárgyalásra a bíróságra. /Gálffy Attila: Titkolózik a román titkosszolgálat. Újságíró az RHSZ-t pereli. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
2003. november 1.
Nem sikerült megoldani annak a 29 magyar kilencedikes diáknak a helyzetét a Tehnofrig Iskolaközpontban, akik magyar helyekre jutottak be, de végül a román tagozat vonzáskörébe kerültek. Úgy tűnik, az már végleg eldőlt, hogy minden tantárgyat román nyelven tanulnak a gyermekek, annak ellenére, hogy a vidékiek közül többen nem beszélik folyékonyan az állam hivatalos nyelvét. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes keserűen megjegyezte: "én megteremtettem a lehetőséget arra, hogy magyarul tanulhassanak... ha rávették őket arra, hogy menjenek bele a dologba, arról nem tehetek". /Gálffy Attila, Szabó Csaba: Jégtörés utolsó korszakokkal. A rávett szülők és a szakiskola esete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
2008. január 4.
A kolozsvári Unitárius Kollégium fennállásának 450 éves évfordulójára tavaly szeptemberben került sor. Az évforduló alkalmából jelent meg Gaal György szerkesztésében Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből című könyv, amely Gál Kelemen A kolozsvári Unitárius Kollégium története /1935/ című munkájának folytatása. A Gaal György által szerkesztett kiadvány szerint a kollégium igazgatója, Gálffy Zsigmond a front elől elmenekült Kolozsvárról, 1945 májusában érkezett vissza. Gálffy Attila helyesített, apját, Gálffy Zsigmondot mentővel vitték Budapestre kórházba, amikor hazajöhetett a kórházból, már lehetetlen volt Kolozsvárra visszatérnie, ezért jött haza később. /Gálffy Attila (szenior): Cáfolat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./
